Tánczos Vilmos: Hogyan halnak meg a népi tárgyak?

Tánczos Vilmos: HOGYAN HALNAK MEG A NÉPI TÁRGYAK? EGY CSÍKI GAZDASÁG PÉLDÁJA

Tánczos Vilmos néprajzkutató, a kolozsvári Babeș‒Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének habilitált egyetemi tanára, a BBTE Hungarológiai Doktori Iskolájának oktatója és doktori témavezetője előadása első részében egy csíki parasztgazdaság fennmaradt tárgyállománya kapcsán arra a kérdésre keresi a választ, hogy a régi tárgyak hogyan idézik fel az elmúlt időt. Mi kell ahhoz, hogy a múltidézés egy tudományos szövegben minél teljesebb, hitelesebb és emberibb legyen? Az előadó amellett érvel, hogy a tárgyak jelentései nemcsak a történelmi korok általános gazdasági és társadalmi viszonyaival kapcsolatosak, hanem a tárgyakat használó emberek személyiségéről, egyéni viselkedésformáiról is árulkodnak. A jelentések feltárása akkor hiteles, viszonylag teljes és életszerű, ha a kutató a tárgyakhoz nyelvi interpretációt is rendel, mindenekelőtt tárgytörténeteket. A tárgyak tapasztalati valósága és a hozzájuk kapcsolt narráció egymást erősíti.

Az előadás második részében az előadó arra keresi a választ, hogy hogyan következtek be változások a paraszti kultúra tárgyi világában. Hogyan hat az ipari civilizáció a hagyományos világra? Melyek az újításokat késleltető tényezők? Gyakorlati funkcióik megszűnése után milyen új, revival jellegű funkciói lehetnek a hagyományos tárgyaknak a modernitás körülményei között? Mihez kezdhetünk a ma múlt romjaival? Milyen lehetőségei és milyen korlátai vannak a néprajzi tárgyak múzeumi megőrzésének? A hagyományos tárgyi világ eltűnésével hogyan alakul át maga az ember a környezetéhez, a társadalomhoz és a transzcendenciához való viszonya tekintetében?